loader

Alapszabály

ELSŐ MAGYAR FEHÉR ASZTAL LOVAGREND
ALAPSZABÁLYA
(módosítással egysége szövege)

I
Általános rendelkezések

Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.
Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja.
A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.
A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet.
A jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg.
A jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető; az e rendelkezésbe ütköző létesítő okirat semmis.
A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie.

II. Az egyesület neve, székhelye, célja.

1./ Az egyesület neve: Első Magyar Fehér Asztal Lovagrend
2. Az egyesület székhelye: 1183 Budapest, Üllői út 452.
A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét.
3. az egyesület célja, feladata:
Az Egyesület
– a magyar gasztronómia különböző szakterületein tevékenykedő tagokat koordinálja és szakmai érdekképviseletüket ellátja;
– óvja az egyetemes és magyar vendéglátás értékeit, nemes hagyományait, a vendéglátás és a gasztronómia alkalmazott, tudományos, technikai és technológia módszereinek továbbfejlesztését, támogatja és elősegíti azok alkalmazását a mindennapok gyakorlatában;
– a Nagytanács felhatalmazása alapján a Nagymester az Alapszabállyal és az Egyesület célkitűzéseivel nem ellentétes, a vendéglátás és a gasztronómia területén tevékenykedő hazai és nemzetközi szervezetbe az egyesület képviseletében beléphet.
– Az Egyesület feladata, hogy évente egy alkalommal elismerést és jutalmat adjon a vendéglátás és a gasztronómia területén és a gasztronómiáért tevékenykedő szakemberek részére, tanfolyamokkal, továbbképzésekkel és kurzusokkal segítse elő tagjai szakmai fejlődését.
– részt vesz a vendéglátást és a gasztronómiát érintő hazai és nemzetközi kongresszusokon, rendezvényeken;

III. Az egyesület tagjai

1. az egyesület tagjává olyan személy (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) válhat, aki/amely
– kérelmet terjeszt elő az Elnökséghez (Nagytanácsához), amelyben 
– nyilatkozik a belépési szándékról,
– elfogadja az egyesület célját (céljait),
– a létesítő okirat alapján az egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja,
– az alapszabály előírásait elismeri, az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek fogadja el;
– a magyar gasztronómiáért tenni akar,
– tiszteletben tartja az Oscar díjasok, olimpiai –és világbajnokok, világkupa- győztesek szellemi örökségét;
– tiszteli az Első Magyar Fehér Asztal Lovagrend alapeszméjét.

2./ Az Egyesületi tagság az Egyesület Nagytanácsának (Elnökség) felvételről szóló határozatával keletkezik. Az Egyesületi tagfelvétel iránt kérelmet kell előterjeszteni az Egyesület Nagytanácsa (Elnöksége) által rendszeresített formanyomtatványon. A formanyomtatvány elnevezése: „Felvételi kérelem”. A felvételi kérelem tartalmazza a kérelmező cégnevét, cégjegyzék vagy egyéb nyilvántartási számát, adószámát, illetve nevét (leánykori nevét is), születési helyét, év, hónap, nap megjelöléssel, anyja nevét valamint lakcímét. A felvételi kérelem tartalmazza a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az Egyesület Alapszabályát valamint a Lovagrend (Közgyűlés) határozatait ismeri, azokat magára nézve kötelezőnek elfogadja, az Egyesület céljával, tevékenységével egyetért, azt elfogadja. Kijelenti, hogy a tagsági jogviszonyból származó kötelezettségeknek eleget tesz, a tagdíjat megfizeti, kötelezettséget vállal arra, hogy lovaggá avattatja magát, a lovaggá avatásának szertartásán részt vesz. A kérelmező nyilatkozik arról is, hogy nem áll közügyektől eltiltás büntetés hatálya alatt.

3./ A belépési kérelem elfogadásáról az Elnökség (Nagytanács) határoz.
– Az Egyesület Nagytanácsa (Elnöksége) a tagfelvételről – amennyiben a felvételi kérelem hiánytalan- a kérelem beérkezésétől számított 90 napon belül dönt. Ha a kérelem hiányos a Nagytanács (Elnökség) azt visszaadja hiánypótlásra a kérelmezőnek, és felhívja a hiányosságok pótlására.
– Az Egyesület rendes tagjai fogadalmat, esküt tesznek, hogy teljes akaratukból az Első Magyar Fehér Asztal Lovagrend alapgondolatát szakmailag és erkölcsileg támogatják.
– Az egyesületi tagság a belépési kérelemnek a Nagytanács (Elnökség) általi elfogadásával keletkezik.
– A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
4. Az egyesületi tag jogállása
Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.
Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.
A természetes személy tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A nem természetes személy tag a tagsági jogait a létesítő okiratban önálló képviseleti joggal felruházott személy útján gyakorolja. Amennyiben viszont a nem természetes személyt az alapító okirat szerint több önálló képviseleti joggal bíró személy vagy több személyből álló elnökség képviseli, abban az esetben az egyesületbe történő belépéskor a nem természetes személy tagnak a tagsági jogait gyakorló természetes személy, annak adataival együtt meghatározásra kerül. A nem természetes személy tag képviselője az egyesület tisztségviselőjének választható.
A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

5. A tagok jogai:
– A tag közgyűlésen részt vehet.
– A tag közgyűlésen szavazhat.
– Ha a tag a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz – az egyesület bármely tisztségére választható.
– A tag a közgyűlés (Lovagrend) napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet.
– A tag közgyűlésen felszólalhat, kérdéseket tehet fel, javaslatokat és észrevételeket tehet.
– A tag jogosult igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.

6. A tagok kötelezettségei:
Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.
– Az egyesület tagja köteles tagdíjat fizetni.
– Az egyesület tagja köteles betartani az alapszabály rendelkezéseit.
– Az egyesület tagja köteles betartani a közgyűlés határozatait.
– Az egyesület tagja köteles betartani az elnökség (Nagytanács) határozatait.
– Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

7.A tagsági jogviszony megszűnése:
A tagsági jogviszony megszűnik
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

a) A tag kilépése az egyesületből:
A tagság megszűnik, ha a tag az egyesületből kilép.
A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
A kilépésről írásban kell nyilatkozni.
A kilépésről szóló nyilatkozatot az Elnöknek (Nagymesternek) kell megküldeni.
A tagsági viszony a kilépésről szóló nyilatkozat egyesület általi átvételének napján szűnik meg.

b) A tagsági jogviszony egyesület általi felmondása:
Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.
A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

c) A tag kizárása:
A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosíthat, ebben az esetben az alapszabályban rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervről.

8./ A tagot a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül tagdíjhátralék miatt akkor kell törölni, ha az elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el.
A Nagytanács (Elnökség) javaslata alapján a tagot csak a Lovagrend (Közgyűlés) zárhatja ki. a Lovagrend (Közgyűlés) határozatával kizárhatja az Egyesületből azt a tagot, aki a tagdíjat írásbeli felszólítás ellenére – a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül- nem fizeti meg, vagy tevékenységével, magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti, az Egyesület jó hírnevét csorbítja. Az Egyesület tagját kizárni csak a Lovagrenden (Közgyűlésen) jelenlévő tagok háromnegyedének szavazatával meghozott határozattal lehet.
Az elnökség (Nagytanács) törlést elrendelő határozatát az elnökségnek (Nagytanácsnak) közölnie kell a taggal.
Ha a tagdíj meg nem fizetése miatt a tagot az egyesület tagjai közül törlik, tagsága az egyesületben megszűnik.

9. A tagot a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül törölni kell:
– halála esetén,
– jogutód nélküli megszűnése esetén.

10. Az Egyesületnek rendes és tiszteletbeli tagjai vannak.
Az Első Magyar Fehér Asztal Lovagrend tiszteletbeli tagja lehet olyan természetes vagy jogi személy, akinek felvételét a Nagytanács és a tagozatok vezetői egyhangúan elfogadják és ezt követően a javaslatot, a határozatot a Közgyűlés (Lovagrend) a jelenlévők 3/4 arányú szavazatával megerősíti, elfogadja.
Az Egyesület tiszteletbeli tagja nyilatkozatot tesz és kijelenti, hogy az Alapszabályban meghatározott célokat és a tagságból származó kötelezettségeket elfogadja.
A tiszteletbeli tagok tanácskozási, javaslattételi joggal vehetnek részt a Közgyűlésen (Lovagrenden), a közbenső időszakban pedig a Nagymesterhez címzett levélben kérhetnek tájékoztatást, illetve adhatnak javaslatot. A tiszteletbeli tag tisztségviselőnek nem választható, tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli. A tiszteletbeli tagság a Közgyűlés (Lovagrend) egyhangú (3/4 arányú) szavazatával vonható meg. A tiszteletbeli tag szavazati joggal nem rendelkezik.
Az Egyesület Tiszteletbeli Elnöke
1. Az Egyesület Tiszteletbeli Elnökét az Egyesület Lovagrendje az Egyesület rendes vagy tiszteletbeli tagjai közül választja, határozatlan időre.
2. A Tiszteletbeli Elnök csak az összes Lovag (tag) egyhangú határozatával hívható vissza, egyébként megbízatása csak halálával szűnik meg.
3. A Tiszteletbeli Elnök nem tisztségviselő.
4. Az Egyesület Tiszteletbeli Elnöke reprezentációs feladatokat lát el.

11./ Lovagi Tagozatok:
a) Az Egyesület tagjai – aszerint, hogy a gasztronómia és a vendéglátás mely területén tevékenykednek- tíz különböző Lovagi Tagozatba sorolhatók.

b) A Lovagi Tagozatok:
– Szakács lovagi tagozat
– Cukrász lovagi tagozat
– Vendéglős és vendéglátós lovagi tagozat
– Borrend lovagi tagozat
– Pálinkás lovagi tagozat
– Szikvíz és üdítőital előállító lovagi tagozat
– Pék lovagi tagozat
– Sörkészítő lovagi tagozat
– Gasztronómiai termék előállító lovagi tagozat
– Gasztronómiáért lovagi tagozat

c) A Lovagi Tagozatok élén a Szekcióvezető áll, akit a Tagozatok a tagjaik közül szavazatok egyszerű többségével választanak öt évre.

d) A szekcióvezető választása:
– A Főkancellár e-mail-en történt felhívására nyolc naptári napon belül a tagozat tagjai a szekcióvezető nevére, válasz e-mail-en javaslatot tesznek.
– A javaslatok megtételét követő öt naptári napon belül a szekcióvezetőnek javasolt személyek neveit tartalmazó listával és a tisztség elfogadását valamint az összeférhetetlenséget tartalmazó nyilatkozattal a Főkancellár e-mail-en megkeresi a szekcióvezetőnek javasolt személyeket.
– A szekcióvezetőnek javasolt személyek lista és a tisztség elfogadását valamint az összeférhetetlenséget tartalmazó nyilatkozat megérkezését követő öt naptári napon belül a Főkancellárhoz megküldött válasz e-mail-en jelzik, hogy a megválasztásuk esetén a tisztséget elfogadják, a feltételeknek megfelelnek vagy nem.
– A szekcióvezetőnek javasolt személyek válasz e-mail-jének megérkezését, de legkésőbb a válaszadásra biztosított határidő lejártát követő második napon a Főkancellár a vezetői tisztséget elfogadó, a feltételeknek megfelelő, szekcióvezetőnek javasolt neveket tartalmazó listát megküldi a tagozatok tagjainak, azzal, hogy nyolc napon belül válasz e-mail-ben a tisztségre választott nevet határozza meg.
– A válasz e-mail alapján a határidő lejártát követő második napon a Főkancellár Határozatában értesíti a tagozat tagjait a választás eredményéről, a határidőben érkezett válaszok, a válaszban meghatározott személy nevével, a javasolt személyekre leadott szavazatok számával. A határidőben leadott legtöbb érvényes szavazatot kapott személy a tagozat vezetője.
– A megválasztott tagozat vezetője az eredmény ismeretében a tisztég elfogadását és az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatot – papír alapon – az eredmény kihirdetését követő öt naptári napon belül megküldi az Egyesület székhelyére.
– Azonos szavazatszám esetén a szavazást az eredmény ismertetése mellett nyolc naptári napon belül meg kell ismételni.

 

IV.
Az egyesület szervezete:

Az Egyesület szervei a Lovagrend (Közgyűlés), a Nagytanács (Elnökség) és az Ellenőrző Bizottság (Felügyelő Bizottság).

V.
Közgyűlés (Lovagrend)

1./ Az egyesület legfőbb döntéshozó szervének megnevezése Közgyűlés (Lovagrend)
A közgyűlés az egyesület tagjaiból áll.
A Közgyűlés a döntéseit ülés tartásával hozza.
A Közgyűlés (Lovagrend) az egyesületet érintő minden kérdésben döntési joggal rendelkezik.
A Közgyűlés (Lovagrend) ülését az Elnök (Nagymester), akadályoztatása esetén a Főkancellár vezeti le.
A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) döntés az alapszabály elfogadásáról
b) döntés az alapszabály módosításáról
c) döntés az egyesület megszűnéséről, más egyesülettel való egyesüléséről és a szétválásról
d) döntés az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról, díjazásának megállapításáról.
e) döntés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról
f) Döntés a tagdíj összegének és esedékességének megállapításáról.
g) Döntés az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezetésnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadásáról.
h) Az egyesület éves költségvetésének elfogadása.
i) Vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll.
j) Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt. (Hozzátartozó:a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa; közeli hozzátartozó:a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér)
k) A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.
l) A felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása.
m) A választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása.
n) A végelszámoló kijelölése.
o) Tag kizárása.
p) Az Egyesület tevékenységének értékelése, pályázati és egyéb díjak alapítása.

3./ közgyűlés összehívása
A Közgyűlést (Lovagrendet) évente legalább egyszer, minden év május 31. napjáig össze kell hívni.
A Közgyűlést (Lovagrendet) az elnökség (Nagytanács) hívja össze.
A meghívót a közgyűlés kezdő napját 30 nappal megelőzően kell a tagoknak megküldeni.
Biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően az egyesület tagjai a közgyűlés napirendi pontjára javaslatot tehessenek.
A Közgyűlést (Lovagrendet) igazolható módon a helyszín, az időpont megjelölésével, a napirend közlésével kell összehívni.
4./ A meghívónak tartalmaznia kell
a) a jogi személy nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A döntéshozó szerv az ülését – objektív akadály felmerülésének esetét kivéve – a jogi személy székhelyén tartja. Amennyiben az ülés helyszíne a székhely helyétől eltérő helyen kerül megtartásra, annak oka a meghívóban meghatározásra kerül.

5./ Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúan hozzájárul az ülés megtartásához.
A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden feltüntetet kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárul.

6./ A Közgyűlést (Lovagrendet) az alábbi okok miatt össze kell hívni:
– Az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi.
– Az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni.
– Az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
– Az egyesület tagjainak legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri.

Az 5. és az alábbi 7./ pontban foglaltak kivételével, a közgyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a közgyűlés meghívójában szerepel.
7./ A napirend kiegészítése]
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított öt naptári napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől – írásban – a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

8. A közgyűlés (Lovagrend) határozatképessége, döntési rendje:
a) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz.
A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során, figyelmen kívül kell hagyni.
b) A Közgyűlés (Lovagrend) döntéseit – ha jogszabály vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik – a Közgyűlésen jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok, szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák.
c) Az egyesület alapszabályának módosításához a Közgyűlésen jelen lévő szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez az összes szavazati joggal rendelkező tag háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
d) A Közgyűlés (Lovagrend) nyílt szavazással dönt az elnökség tagjainak megválasztásáról.
e) Az elnökség valamely tagjának visszahívásáról a tagok legalább 10%-ának indítványára határozhat, ha az elnökség tagja az egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat; az elnökség valamely tagjának visszahívásához az összes szavazati joggal rendelkező tag több mint fele szavazata szükséges.
Az elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik; a két kérdésről egyszerre kell határozni
f) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásához az összes szavazati joggal rendelkező tag több mint fele szavazata szükséges.
g) Az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadásához az összes szavazati joggal rendelkező tag több mint fele szavazata szükséges.
h) A Közgyűlés (Lovagrend) az összes szavazati joggal rendelkező tag 20%-ának indítványára írásban, titkosan szavaz.

9./ A közgyűlés levezetése:
A levezető elnök a jelenléti ív alapján megállapítja a közgyűlés határozatképességét.
A levezető elnök javaslatot tesz a közgyűlés a szavazatszámláló bizottság tagjára, jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tag személyére, megválasztására.
A levezető elnök ismerteti a napirendi pontokat.
Jegyzőkönyv felvétele mellett a napirendi pontok részletes ismertetése, tárgyalása, határozathozatal, szavazás lebonyolítása.
Napirendi pontok megtárgyalását követően közgyűlés berekesztése, jegyzőkönyv aláírása.

10./ A megismételt közgyűlés:
Ha a Közgyűlés (Lovagrend) nem határozatképes, megismételt Közgyűlést kell tartani.
A megismételt Közgyűlésen (Lovagrenden) kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg.
A megismételt Közgyűlés a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt közgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza.
Az eredeti közgyűlési meghívóban az eredeti közgyűlés napjára lehet összehívni a megismételt Közgyűlést.
A fentiektől eltérően egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról és megszűnéséről a megismételt Közgyűlés csak akkor határozhat, ha azon a tagok több mint a fele részt vesz.

11./ A határozatok kihirdetése:
Az egyesület a határozatait, a szekcióvezetőkön keresztül, a tagok rendelkezése alatt álló email-re kerül megküldésre, közlésre, a határozat elfogadásától számított harminc naptári napon belül.

VI. Elnökség (Nagytanács)

1. Az egyesület ügyvezetését elnökség (Nagytanács) látja el.
Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.
Az elnökség tagjai az alapítók döntése szerinti időszakra, maximum 5 évre választhatóak.
A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada az egyesület tagjain kívüli személyekből választhatók.
Elnökségi taggá az választható, aki a törvényben előírt feltételeket teljesíti, és jogszabályban meghatározott kizárási ok nem áll fenn.
A vezető tisztségviselővel szembeni követelményeket és kizáró okokat a Ptk. 3:22. §-a tartalmazza.
2./ Az elnökségi tagság annak elfogadásával jön létre.
3./ Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
4./ Az elnökség határozatait ülésen, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.
5./ Az Elnökség minden tagjának 1-1 szavazata van.
6./ Az Elnökség (Nagytanács) 14 tagú.
Tagjai:
– a Nagymester (Elnök),
– a Főkancellár (Alelnök),
– a Kancellár,
– a Ceremóniamester,
akiket a Lovagrend (Közgyűlés) választ 5 éves időtartamra;
– valamint a 10 tagozatvezető

7./ Az Elnökség (Nagytanács) ülésének időpontjáról és napirendi pontjairól a Főkancellár az ülés időpontja előtt legalább nyolc nappal korábban, tanúsítható módon, meghívóban értesíti az Elnökség tagjait és a Felügyelő Bizottság elnökét, az azon való megjelenés biztosítása érdekében.

8./ Az elnökség (Nagytanács) feladatai, döntési rendje:
Az elnökség (Nagytanács) az ügyvezetés feladatkörébe tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
n) döntés tagfelvétel kérdésében;
o) előterjesztés a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos ügyekben, így különösen a kilépési nyilatkozatok tudomásul vétele, illetve előterjesztés a Lovagrend (Közgyűlés) részére tag kizárása ügyében;
p) ha azt a Lovagok 10%-a kezdeményezi az ok és a cél megjelölésével a Nagytanács felé, – vagy a bíróság elrendeli – a rendkívüli Lovagrend összehívása,
r) mindazon további ügyek intézése, amely nem tartozik a közgyűlés (Lovagrend) vagy az elnök (Nagymester) hatáskörébe.

9./ A Elnökség (Nagytanács) ülései:
Az Elnökség üléseit az Elnök (Nagymester) vezeti le.
Az Elnök (Nagymester) akadályoztatása esetén Elnökség üléseit az Alelnök (Főkancellár) vezeti le.
Az elnökség határozatképes, ha azon legalább a tagok fele részt vesz.
Az elnökség határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.
Az elnökség döntéseiről határozatot hoz.
Az elnökség a tevékenységéről éves beszámolót készít.

10./ Az elnökség tagjainak díjazása
Az Elnökség tagjai feladataikat ellenérték nélkül, ingyenes látják el.

11./ Az Elnökségi tagság megszűnése
Az Elnökségi tagság megszűnik:
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
Az egyesület tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
A kilépést az elnökség ülésén kell bejelenteni, jegyzőkönyvben rögzíteni kell vagy írásban, igazolható módon kell közölni az elnökkel (Nagymesterrel).
Ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága – annak lejártát megelőzően – megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.

 

VII.
Az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság

1./ Az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság létrehozása.

a) Az Egyesület a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően, mivel a tagság több, mint fele természetes személy, illetve az Egyesületi tagok létszáma a száz főt meghaladja az egyesületnél három tagból álló Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság működik.
b) Az Egyesület Lovagrendje – a Nagytanács által javasolt jelöltek közül – öt éves időtartamra három tagból álló Ellenőrző (Felügyelő) Bizottságot választ a Lovagok közül.
c) Az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság a tagjai közül – a Nagytanács javaslata alapján – a tagok megválasztását követő három munkanapon belül elnököt választ, aki képviseli a Bizottságot.

2./ Az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság tagsága.

a) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a hozzátartozója a Lovagrend vezető tisztségviselője.
b) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a Lovagrend ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
c) Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
d) A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a Lovagrend vezető tisztségviselőjéhez intézi.

3./ Az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság tagságával kapcsolatos összeférhetetlenség.

a) Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
b) Ha az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság tagja jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
c) A Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság tagja a feladatait személyesen köteles ellátni.
d) Nem lehet Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
e) Nem lehet Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság tagja az, akit a vezetői tisztségviselői  foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató Első Fehér Asztal Lovagrend vezető tisztségviselője nem lehet.
f) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
g) Nem lehet Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság tagja az, aki vagy akinek a hozzátartozója az Első  Fehér Asztal Lovagrend vezető tisztségviselője.

4./ Az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság működése.

a) Az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának, az ügyvezetésnek a jogi személy érdekeinek megóvása céljából történő ellenőrzése.
b) A Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
c) A Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság az Egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az Egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az Egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
d) Az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság ellenőrzi a Nagytanács és az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását, ellenőrzi az egyesület alapszabályának és a törvények, jogszabályok megtartásának rendjét.
e) Az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság véleményezi az Egyesület költségvetését és a Nagytanács beszámolóját. Az éves beszámoló elfogadása előtt az Ellenőrző Bizottság véleményezi az Egyesület adott tárgyévre vonatkozó gazdálkodását, valamint az Egyesület pénzügyi helyzetét. A Lovagrend csak az Ellenőrző Bizottság véleményének előterjesztése után dönthet a Nagytanács beszámolójáról.
f) Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai jogosultak az Egyesület bármely szervének ülésén részt venni, bármely tisztségviselőtől, tagtól felvilágosítást kérni.
g) Az Egyesület valamennyi tagja és tisztségviselője köteles elősegíteni az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság munkáját, és az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottságot tevékenységének ellátásában nem akadályozhatják.
h) Az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság évente legalább háromszor ülésezik.
i) Az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottságot az Elnök hívja össze a Közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok szerint.
j) Az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
k) Az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
l) Ha a Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság tagja valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
m) Az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság az üléseiről, határozatairól jegyzőkönyvet készít, amit a Bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek.

5./ Az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottság tagjainak felelőssége.
a) Az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.
b) Az Ellenőrző Bizottság köteles a Lovagrend feladatáról és tevékenységéről beszámolni.

6./ Az Ellenőrző (Felügyelő) Bizottsági tagság megszűnése:
A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az Egyesület vezető tisztségviselőjéhez intézi.

VIII. Határozathozatal rendje:

1./ A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.
2./  A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
3./ A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha a Ptk. egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha a Ptk. egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

4./ Az egyesület valamennyi szerve üléséről a vonatkozó törvényben meghatározott minta szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.
A jegyzőkönyvet elnökségi (Nagytanácsi) ülés esetén az elnökség tagjai, taggyűlés (Lovagrend) esetén a levezető elnök és az egyesület két erre választott tagja írja alá.
Az elnökség és a közgyűlés döntéseit határozatba foglalja.
A határozatokat a határozatok tárában kell nyilván tartani vagy az azokat tartalmazó jegyzőkönyveket kell őrizni.

 

IX. Az Egyesület tisztségviselői

Az Egyesület tisztségviselői az Elnök (Nagymester), a Főkancellár, a Kancellár, Ceremóniamester az Ellenőrző Bizottság elnöke.

A.) Az elnök (Nagymester):

1. Az Egyesület Elnöke a történelmi hagyományokra tekintettel a Nagymester címet viseli.
2. A Elnök (Nagymester) az elnökséget bármikor, de legalább félévente egyszer – írásban igazolható módon – össze kell hívnia.
3. Az Elnöknek (Nagymesternek) össze kell hívnia az elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az elnökség hatáskörébe tartozik.
4.A Nagytanács felhatalmazása alapján a Nagymester az Alapszabállyal és az Egyesület célkitűzéseivel nem ellentétes, a vendéglátás és a gasztronómia területén tevékenykedő hazai és nemzetközi szervezetbe az egyesület képviseletében beléphet.

5. Az elnök (Nagymester) feladatai különösen
– képviseli az egyesületet,
– kezeli az egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol,
– kezeli az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait,
– vezeti az egyesület tagnyilvántartását,
– vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet,
– levezeti az egyesület Közgyűlését (Lovagrendjét).

6./ Az elnököt akadályozatása esetén az alelnök (Főkancellár) helyettesíti. Az Elnök (Nagymester) az alelnököt (Főkancellárt) megbízhatja jelen alapszabályban meghatározott, a Nagymester hatáskörébe, feladatkörébe tartozó feladatok ellátásával.

 

B.) Az Egyesület Főkancellárja

Az Egyesület Főkancellárja
1./ Képviseli az Egyesületet bíróságok, hatóságok előtt, illetve harmadik személyekkel szemben;
2./ Gondoskodik az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybe vétele módjának nyilvánosságáról;
3./ Irányítja az Egyesület adminisztratív tevékenységét, közreműködik az Egyesület testületi szervei üléseinek, határozatainak előkészítésében, gondoskodik a határozatok érintettek részére történő kézbesítéséről és nyilvánosságra hozataláról;
4./ Az Egyesület valamennyi döntéshozó szervének határozatait a Főkancellár köteles kézbesíteni vagy nyilvánosságra hozni;
5./ Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek nem tartoznak más szervek tisztségviselőjének hatáskörébe.

 

C .) Az Egyesület Kancellárja
Feladata:
1./  Kapcsolattartás a sajtóval.
2./  Sajtómegjelenések koordinálása, szakmai cikkek írása.
3./ Tudósítás a különböző, a Lovagrend részvételével lezajló rendezvényekről.

 

D.) Az Egyesület Ceremóniamestere

Feladata:
A rendezvényeken való részvétel és lovaggá avatás szertartásának megszervezése, ezen eseményekhez a szükséges kellékek biztosítása, őrzése.

 

E.) A Tagozatvezető (Szekcióvezető)
Feladata:
1. Az Elnökségi ülésen képviseli a tagozat tagságának érdekeit.
2. Szervezi a tagozat tevékenységét, szakmai munkáját, rendezvényeken való részvételeket.
3. Tájékoztatja a tagozat tagjait a vonatkozó információkról. 
4. A Főkancellár, illetve a Kancellár által megküldött taggyűlési, Nagytanácsi határozatokat e-mail-en továbbítja a tagozat tagjai részére.

F.) Az Egyesület együttes képviselete, jegyzése

Az Egyesületet a Nagymester és a Főkancellár együttesen jegyzi, képviseli. Az Egyesület jegyzése akként történik, hogy az előírt, előnyomott vagy előre nyomtatott név alá a Nagymester és a Főkancellár a nevét együttesen aláírja.

 

X. Az egyesület vagyona, gazdálkodása:

1. Az egyesület tagdíjának mértékét az elnökség javaslatára a közgyűlés határozza meg.
2. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
3. Az egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolóját az elnök készíti el, s azt a közgyűlés fogadja el.
4. Az egyesület célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet.
5. Az Egyesület bevételei:
a) a rendes tagok által fizetett tagdíj, illetve felajánlás;
b) állami és társadalmi szervezetek támogatása,
c) természetes és jogi személyek támogatása;
d) önkormányzati támogatás;
e) pályázati úton elnyert támogatások;
f) takarékbetétekből, értékpapírokból származó kamat-, osztalék-, illetve árfolyamnyereség;
g) rendezvények bevételei;
h) vállalkozási bevételek;
i) egyéb bevételek.
6. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Egyesület céljainak megvalósítására fordítja.
7. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg; az Egyesület működéséhez történt hozzájárulás és támogatás valamint a befizetett tagdíj nem követelhető vissza.

XI. Az Egyesület felelőssége

1. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
2. A tag felelőssége az Egyesülettel szemben a tagdíj befizetésére terjed ki, ezt meghaladóan a tag az Egyesület kötelezettségeiért és tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
3. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát hasonló célú szervezet részére kell felajánlani.

XII. Az Egyesület megszűnése

1./ Az Egyesület jogutódlással vagy jogutód nélkül szűnik meg.
2./ Az egyesület jogutódlással szűnik meg, ha
a) más egyesületbe beolvad;
b) különválás esetén;
c) kiválás esetén

A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy.
A jogi személy különválás vagy kiválás útján több jogi személlyé szétválhat. Különválás esetén a jogi személy megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több jogi személyre, mint jogutódra száll át.
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

3./ Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt;
c) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
d) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
e) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
f) az arra jogosult szerv megszünteti,
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

4./ Rendelkezés a fennmaradó vagyonról
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Lovagrend (Közgyűlés) fentiek szerint rendelkezik.

5./ A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén.
Az egyesület kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; az egyesület tagjai és alapítója az egyesület tartozásaiért nem felelnek.
Ha az egyesület tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

XIII. Az egyesület törvényességi felügyelete

1./ A jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
2./ Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a nyilvántartó bíróság megszünteti a jogi személyt.
3./ A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

XIV.
Záró rendelkezések

1. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.
2. Ha az elnök (Nagymester) megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget (Lovagrendet) bármely elnökségi tag összehívhatja.
3. Az elnöknek (Nagymesternek) az intézkedéseit a közgyűlés (Lovagrend) vagy az elnökség (Nagytanács) döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban.
4. A jegyzőkönyvnek – ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba – tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét.
5. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Egyesület pártoktól támogatást nem fogad el, országgyűlési, valamint megyei, fővárosi, önkormányzat jelöltet a választásokon nem állít, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Jelen Alapszabály, a 2005. év május 18. napján elfogadott Alapszabálynak módosítással egységes szerkezetű szövege.

Az iratot szerkesztő ügyvéd az Alapszabálynak dőlt betűvel szedett sorait jegyzi ellen módosításként.

Jelen egységes szerkezetű Alapszabályt az Egyesületi tagok nevében, képviseletében aláírja Budapesten 2016. év május 23. napján

 

Benke László Árpád
Nagymester
1112 Budapesr, Pecz Samu utca 4/C. III/12.

Szabó Pál Jenő
Főkancellár
1225Budapest XXII. ker. Csút utca 2/a. III/10.

                 

Készítette és ellenjegyezte:


© a weboldal teljes tartalma szerzői jog védelme alatt áll

Első Magyar Fehérasztal Lovagrend